Környezet- és egészségtudatosság: divatos címkék, amelyekkel nap mint nap találkozunk. Igyekszünk kevesebb műanyagot, nejlont használni és talán mind több helyi és szezonális alapanyag kerül a kosarakba is. Sajnos azonban ezek közül még mindig nagyon sok, akár az élelmiszerek egyharmada is a kukában végezheti – ez azt jelenti a NÉBIH Maradék nélkül kampánya szerint, hogy Magyarországon az egy év alatt elpazarolt élelmiszer 510.000 ember egész éves tápláléka lehetne. Vagy más megközelítésben az MDOSZ adatai szerint: egy négyfős magyar család évente átlagosan 50.000 forintnyi feleslegesen megvásárolt élelmiszert dob ki, ami 65 kg élelmiszerhulladékot jelent (ez az élelmiszervásárlások 10-11%-a; Amerikában pedig egyes adatok szerint akár a 40%-ot is elérheti).
Ehhez nagy mértékben hozzájárulhat a nem megfelelő tárolás, nem jól felbecsült szükségletek és igények (így akár az impulzusvásárlások), a túl nagy adagok főzése és el nem fogyasztása, címkeértelmezési problémák vagy a nem megfelelő tervezés.
És hogy miért is probléma ez?
A lakosság által termelt szemét legnagyobb része kommunális hulladék és el nem fogyasztott élelmiszer. Hiába gondoljuk azt, hogy „ez nem gond, hiszen az élelmiszerek lebomlanak”, ez sajnos nincs így, hiszen „a kommunális kuka tartalma sajnos vagy az szemétégetőbe, vagy a szemétlerakóra kerül. Az égetőben káros gázok keletkeznek, amelyeket semlegesíteni szükséges, a lerakón pedig az élelmiszerek nagy része egyáltalán nem bomlik le, hanem egy gödörben, rengeteg nem lebomló hulladék közé préselődve oxigénhiányos állapotban konzerválódik, vagy néha spontán kigyullad.” – írja a Zöld Bolt.
Arról nem is beszélve, hogy egy tanulmány szerint a háztartási élelmiszerhulladék nyolcszor annyi energiapazarlásért felelős, mint a gazdálkodási szinten megjelenő ételveszteség. Ráadásul így az ivóvízkészletek túlzott elhasználásához is nagy mértékben hozzájárul.
Tehát az nem kérdés, hogy nemcsak személyes okokból (mint spórolás) fontos odafigyelnünk az élelmiszerek tudatos felhasználására, de a bolygó miatt is. Nézzük, hogy mire is érdemes figyelni, ha szeretnénk csökkenteni a kidobott ételek mennyiségét és gyakoriságát.
Rugalmas menütervezés
Akár az egészséges életmódról, akár idő-, pénz- és energiaspórolásról beszélünk, a menütervezés fontosságát sosem lehet eléggé hangsúlyozni. Ugyanígy az élelmiszerpazarlás ellen is nagy segítség lehet, ha egyrészt az otthon meglévő alapanyagokra kezdjük tervezni a következő heti menüt, majd csak azokat vásároljuk meg a bevásárlólista alapján, amelyek a betervezett fogásokhoz szükségesek. Ebben nagy segítség lehet az online vásárlás, ami segíthet elkerülni az impulzusvásárlásokat és a nagy akciók csábító erejét (amiknek köszönhetően sokszor túl sok olyan élelmiszert vásárolunk, amit aztán sosem fogyasztunk el).
Megfelelő tárolás
Nagyon fontos, hogy a megvásárolt alapanyagokat és megfőzött ételeket megfelelő körülmények között tároljuk, hiszen így akár több nappal is frissek maradhatnak a zöldségek és gyümölcsök. Ezek együttes tárolásánál figyeljünk például arra, hogy vannak etilént termelő és etilénre érzékeny zöldségek és gyümölcsök. Az etilén felgyorsítja az érési folyamatokat, ezért a két csoportot érdemes külön tárolni. Az etiléntermelők közé tartoznak az alma, körte, kivi, avokádó, banán, sárgadinnye, paradicsom és barackok, míg az erre érzékenyek például a brokkoli, sárgarépa, káposzta, karfiol, leveles zöldségek, uborka, zeller, padlizsán, citrusfélék.
Ugyanígy fontosak a jól záró tárolóedények és az, hogy a hűtőbe a maradékokat akár felcímkézve és jól látható helyre tegyük, hiszen sokszor merül feledésbe a hűtő hátuljának homályában, hogy 2-3 napja ott árválkodik még az a megfőzött tészta vagy lesütött csirkemell, és már csak akkor kapunk észbe, amikor szinte magától kezd mászni.
Maradékmentő receptek
Legtöbbször a gyümölcsök és zöldségek vannak pusztulásra ítélve, így ha látjuk már, hogy a tervezettnél hamarabb indultak fonnyadásnak vagy hogy túl sok szilvát vagy szőlőt vettünk, akkor süssük meg őket sütőben (akár egy kis balzsamecettel, kakukkfűvel). Tökéletesek lehetnek reggelre egy ricottás toastra vagy akár a zabkásába, és jó pár napig eltarthatók így a hűtőben.
Ugyanígy az almákat és körtéket is megsüthetjük. Készülhet például zabkásával vagy túróval töltött sült alma, a körtének pedig kifejezetten jól áll a kéksajt, rozmaring és a prosciutto sonka.
Gyakran indul erőteljes barnulásnak a banán is – erre is villámmegoldás lehet akár egy banánnal édesített zabmuffin (ami így tökéletes uzsonna a legkisebbeknek is) vagy a klasszikus banánkenyér, esetleg egy három összetevős banacsinta.
Ha pedig az a megbontott üveg bor nem akar fogyni, akkor használjuk fel a tészta főzővizéhez – egy igazán különleges vacsorát tudunk így varázsolni belőle.
A tartalmas saláták is szuperek lehetnek mindenféle maradék ételhez, legyen az megmaradt sült csirkemell, hal, megbontott csicseriborsó-konzerv vagy maradék gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök.
Ha pedig túl nagy sütőtököt sikerült sütnünk, és nem tudjuk már, mit kezdjünk vele, akkor ezt is keverhetjük például a reggeli zabkásába, kockázhatjuk a reggeli kecskesajtos vagy brindzás toastra, tökéletes lehet zabmuffinokhoz vagy banánkenyérhez, készíthetünk belőle tésztaszószt vagy akár rizottóhoz is felhasználhatjuk – nagyjából szinte tényleg mindenhez tökéletes.
A csoffadásnak induló leveles salátákból mint a bébispenót és a rukkola, vagy akár paradicsomból és paprikából pedig izgalmas pesztók készülhetnek!
Az alapanyagok lehető legtöbb részét használjuk fel
Akár a cukkini héjáról vagy akár a cékla, retek zöld leveleiről van szó, jusson eszünkbe egy izgalmas pesztó lehetősége! Vagy ha tököt sütünk, akkor ne dobjuk ki a magokat – süssük meg őket is és használjuk fel akár levesekre, granolához. Süssük héjában az (édes)burgonyát.
Ami pedig nem felhasználható: komposztáljuk!
Napjainkra (egyenes arányban a városiasodással) szinte teljesen eltűnt a komposztálás – de szerencsére talán ez is kezd visszatérni a köztudatba a növekvő környezettudatossággal együtt. És bizony akkor is érdemes lehet elgondolkoznunk rajta, ha lakásban élünk – számos cikket találhatunk arról, hogy pontosan hogyan is érdemes ebbe belevágni. Ma már akár közösségi komposztálásra is van lehetőség: ITT megtalálható számos helyszín.
Hozzátáplálás: külön babaételek gyártása helyett BLW!
Nagyon sok étel végzi a kukában a hozzátáplálás során, főleg akkor, amikor a babának külön főznek a szülők, hiszen ezt (teljesen érthető evolúciós és pszichológiai okokból) sokszor nem eszik meg a babák, ráadásul ugye olyan miniatűr adagokat sem egyszerű folyamatosan legyártani, ami egy-egy „babaadag” lenne.
A megoldás itt is egyszerű: egy kiegyensúlyozottan és egészségtudatosan étkező családnál az érettség jelei után (általában 6 hónap körül, után) kezdett hozzátáplálás esetén minden szempontból a legjobb, ha a baba azokból az ételekből kezd el neki megfelelő formában falatokat kapni, amelyeket a család is eszik. Ez maga a BLW, amely számos kutatás szerint nemcsak a sikeres hozzátáplálásához és a „jó evő” gyerek „neveléséhez” járulhat hozzá, de így bizony még az ételpazarlás ellen is segítségünkre lehet.
Fagyasztás
Közismert módszer a maradékok tartósítására a fagyasztás, ami azokon a napokon is nagy segítség lehet, amikor nincs időnk, kedvünk otthon főzni.
Maradékmegosztás
Na és ha már se fagyasztani, se tárolni, se felhasználni nem tudjuk, akkor gondoljunk másokra és osszuk meg a maradékot másokkal. Akár rászorulókkal, akár kerületi csoportokban – vagy éppen, ha nincs időnk, kedvünk főzni, akkor nézzünk szét a környéken, hogy nincs-e másoknál maradék, amit szívesen odaadnának!
„Többet főztem” néven található például a XII, XIV. Kerületekben a csoport facebookon, de érdemes szétnézni, vagy ha nálunk nincs, akár indítani egy ilyen csoportot, hiszen még a környékbéliekkel is megismerkedhetünk így.
Források:
MDOSZ facebook-oldal (link)
Maradék nélkül weboldal (link) és Instagram-oldal (link)
Food Print: The Problem of Food Waste (link)
Zöld bolt: Komposztálás a lakásban? Igen, lehetséges! Mutatjuk, hogyan! (link)
Szerző: Okos Tímea Kitti, Táplálkozási és életmód tanácsadó, gasztroblogger, író, újságíró