Öt éves koromban, egyszerre kezdtem főzni és mesélni: a citromos nyalókámról sajnos baltával kellett lefaragni a fa tojástartót, amit öntőformának szántam, a sárkányokról szóló meséim jóval nagyobb sikereket arattak. Így lettem regényíró, de közben vadul főztem is, szinte ugyanazzal az megszállottsággal, ahogy írtam. A két szenvedély aztán összekeveredett, a prózáimban is meg-megjelentek ételek. Krúdy óta tudjuk, az evésről igenis lehet úgy írni, mint a legszebb szerelemről -miért ne lehetne a főzésről is?”