Ha leveszel egy csomagolt élelmiszert a polcról, mit szoktál megnézni rajta? A leginkább figyelemfelkeltő marketingeszköz maga a csomagolás, de nem árt a termék tartalmáról is tájékozódni. Vajon mit jelentenek a címkén sorakozó számok? Ebben fogunk most segíteni neked, hogy ezentúl tudatosan válassz a kínálatból. Egy olyan útmutatót adunk a kezedbe, mellyel ezután már te is könnyebben tudsz bevásárolni. Minél több információ birtokában vagy, annál könnyebb jó döntést hozni.
Az Európai Unióban forgalmazott élelmiszereken 2011 óta kötelező feltüntetni a jogszabályban előírt tápanyagokra vonatkozó adatokat. Az uniós jelölési rendelet egyik célja, hogy a tudatos fogyasztókat informálja, másrészt, hogy a fogyasztói igényekhez leginkább közelítő termékfejlesztésre ösztönözze a gyártókat.
Melyek ezek a kötelezően feltüntetendő elemek a termékeken?
Meg kell adni a csomagoláson az alapvető makrotápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) mennyiségét grammban, és egyes tápanyagcsoportokon belül fel kell tüntetni a különböző részösszetevők arányát is.
Átlagos tápérték 100 g/ml termékben:
Energia
Zsír - Amelyből telített zsírsav
Szénhidrát -amelyből cukor
Fehérje
Só
Kötelező feltüntetni az adott élelmiszer energiatartalmát. Az emberi szervezet a tápanyagok elégetése által nyeri az energiát a működéshez. Háromfajta tápanyagból tudsz energiához jutni: zsírból, szénhidrátból és fehérjéből. E tápanyagok elfogyasztásakor felszabaduló energia mértékegysége az új SI mértékegységrendszer bevezetése óta a kilojoule (kJ), ismertebb nevén kilokalória (kcal). Minden terméken szerepelnie kell a 100 grammra vagy 100 milliliterre vonatkozó energiatartalomnak, annak érdekében, hogy a termékek összehasonlíthatóak legyenek.
Egy átlagos felnőtt napi energiaszükséglete 1800-3000 kcal között van, amely érték függ nemtől, kortól és fizikai aktivitástól is. A test ebben a tartományban tudja megfelelően ellátni a feladatait. Ha ennél kevesebbet fogyasztasz, energiahiány tüneteit tapasztalhatod, ha pedig ennél többet veszel magadhoz, az súlygyarapodáshoz vezethet.
Célszerű mindig figyelembe venni, hogy az adott termék egy adagja mennyi tápanyagot és energiát tartalmaz, mert így tudsz igazán odafigyelni az elfogyasztott mennyiségekre. A terméken feltüntetett információkat könnyen magadra is szabhatod: például 2 kocka tejcsokoládé elfogyasztása révén kb. 260-300 kilokalóriát veszel magadhoz, ami nők esetében az ajánlott napi energiabevitel 17%-a.
A zsírok számtalan élettani folyamat résztvevői, de tudni kell, hogy energiatartalmuk magas, így mértékkel kell fogyasztani. 1 gramm zsír 9,3 kilokalóriát tartalmaz.
A zsírokon belül a telített zsírsavakat külön is fel kell tüntetni a csomagolásokon a koleszterinszintre gyakorolt kedvezőtlen hatásuk miatt.
A szénhidrátok a szervezet legkönnyebben és leggyorsabban felhasználható energiaforrásai. A testünk glükózra bontja őket, így a véráram segítségével kerülnek be a sejtekbe, fenntartva az erőnlétet a nap során. 1 gramm szénhidrát 4,1 kilokalóriát tartalmaz.
A teljes szénhidrátmennyiségen belül azt is meg kell mutatni, hogy mennyi a hozzáadott vagy természetes cukortartalom egy-egy termékben.
A fehérjék építő tápanyagok, a szervezet aminosavakra bontja ezeket, és így építi fel saját fehérjéit. Fehérjék alkotják a sejteket és a szövetek 15-20 százalékát is. 1 gramm fehérje 4,1 kilokalória.
A sótartalmat elsősorban a nátrium szervezetre gyakorolt hatása miatt kell megjeleníteni a címkéken, ugyanis túlzott fogyasztása szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.
A csomagolt élelmiszereken a tápértékjelölés a fogyasztók számára nyújt útmutatást a termék összetételéről és tápanyagtartalmáról, mely segítségével a napi energia- és tápanyagszükséglet könnyebben tervezhető és könnyebben követhető is lesz.
Amit még fontos ismerned: az összetevők listája
Az energiatartalmon kívül egy másik felsorolást is találsz a csomagoláson, ez pedig az összetevők listája. Valamennyi összetevőt meg kell jelenítenie, és itt nagyon fontos a sorrend is: az összetevők csökkenő sorrendben vannak feltüntetve a termékeken, a legnagyobb arányú található a lista elején és legkisebb arányban tartalmazott összetevő a lista végén.
Tehát, ha egy terméken ezt látod az összetevőknél: cukor, teljes tejpor, kakaóvaj, kakaómassza, tejsavópor, emulgeálószer (szójalecitin), akkor tudd, hogy ebben a termékben a cukorból van a legtöbb, majd ezt követi a tejpor, és így tovább.
Röviden említjük az E-számokat is, melyek közül nem mindegyik ördögtől való, hiszen ezek mind engedélyezett élelmiszeripari adalékanyagok. Vannak köztük természetes és mesterséges anyagok is, kis mennyiségben fogyasztva egyiknek sincs egészségkárosító hatása. Az E-számok között találunk antioxidánsokat, színezékeket, sűrítőanyagokat, aromákat, állagjavítókat, tartósítószereket, ízfokozókat és édesítőszereket is.
Allergének és azok jelölése
Rendelet alapján az élelmiszerekben található allergéneket vizuálisan is ki kell emelni az összetevők felsorolásánál. Ez történhet vastagabb vagy dőlt betűvel, a lényeg, hogy jól észrevehető legyen az allergén a többi összetevő között. Ha valamilyen élelmiszerérzékenységed van, válassz olyan áruházat a bevásárlások intézéséhez, ahol tényleg széles kínálatot találsz, ez segítség és plusz inspiráció is lesz a változatos táplálkozáshoz. Az Auchan számára például kiemelten fontos, hogy az ételérzékeny vásárlóit is ki tudja szolgálni, ezért rendkívül széles palettáról tudnak válogatni azok, akik a speciális vagy valamilyen allergéntől mentes élelmiszereket keresik.
Tippek:
Eleinte biztosan több időt vesz majd igénye a bevásárlás, ha minden élelmiszer címkéjét megvizsgálod, de idővel már gyorsan tudni fogod, melyek a számodra leginkább megfelelőek, így rutinná válik a választás. Az egészségmegőrzés érdekében érdemes időt és energiát fektetni a csomagolások alapos átvizsgálására.
Szerző: Petri Nóra, táplálkozási és életmód tanácsadó, természetgyógyász hallgató