Az egészséges életre törekvés mindig jelen volt az emberek életében. A régi öregek évszázadokon keresztül gyógyítottak egyszerű, tapasztalati tényeken alapuló házi praktikákkal. 100 éve nehezebben volt elérhető az orvosi ellátás, nem voltak korszerű gyógyszerek, ezért az emberek a természetben található gyógynövényekkel kezelték a problémáikat. Az étkezési szokásaik nagyban eltértek a mi szokásainktól. A téli hónapokban rengeteg babot, burgonyát, savanyú káposztát, mákot fogyasztottak. A savanyú káposzta támogatja a vastagbél normális működését. A mák fontos szerepet játszik a csontépítésben, lassítja az öregedési folyamatokat, jótékony hatással van a vér koleszterinszintjére, fokozza a szervezet védekező mechanizmusát. A burgonya elősegíti az emésztést, tartalmazza az összes növényi fehérjét, káliumot, kalciumot, foszfort, vasat. Természetesen zsírban, bő olajban sütve már nehezen emészthető, és nem is kifejezetten fogyókúrás étel. Immunerősítésre fogyasztottak sok tököt, sütőtököt, tökmagot, céklát. A céklát ma is csodaszerként emlegetik különösen a daganatos megbetegedések megelőzésére ajánlott. A céklának nem csak a gumóját, hanem a nyers levét, levelét is fogyaszthatjuk. A bab segíti a máj és a vese működését.
A lencse mára indokolatlanul mellőzött étel lett, pedig a szervezetre gyakorolt jótékony hatásai számottevőek. Könnyen emészthető, tápláló, nem puffaszt, mint a bab. Magas a fehérjetartalma, és megtalálható benne az összes, a szervezetünk számára nélkülözhetetlen esszenciális aminosav.
A vöröshagyma és a fokhagyma amellett, hogy ízessé teszik az ételeinket, tisztító hatásúak, erősítik az immunrendszert. A vöröshagyma jótékony hatása nem csak a fogyasztása révén hatásos, hanem a levegőben lévő kórokozókat semlegesíti. Tegyük felaprítva egy tálkába, így járvány alatt használhatjuk légtisztítóként is. Ez a hatása miatt fontos, hogy a fel nem használt hagymát ne tároljuk sokáig hűtőszekrényben sem, hiszen az ott található mikroorganizmusokat magába szívja.
Az összes narancssárga színű zöldség, gyümölcs javítja a szem működését, „szépíti” a bőrt, hiszen tele van A-vitaminnal.
A zöld leveles növények, pl. a spenót, gazdag K-vitamin forrás. A K-vitamin nélkülözhetetlen a D-vitamin felszívódásában, fontos a véralvadáshoz.
Őseink a légúti betegségek esetén a népi gyógymódokhoz, gyógyteákhoz nyúltak. A náthát, a köhögést, az influenzaszerű tüneteket gyógynövényekkel, fürdővel és gyógyhatású étrenddel kezelték. Emlékszem, ha valaki beteg volt a családban, a nagymamám jó erős húslevest főzött, a mézes teás pohár pedig soha nem lehetett üres. A finom teát naponta legalább háromszor kellett hagymából készült teára cserélni, szerencsére a rengeteg méz elnyomta a hagyma csípős ízét.
Az immunrendszerünk alappillére a bélrendszer. Ha a beleink jó állapotban vannak, akkor ez látszik a bőrünkön, hajunkon, kevesebb allergiás megbetegedés fordul elő és ellenállóbbak vagyunk a betegségekkel szemben is. Fontos, hogy táplálékaink megfelelő egyensúlyban tartalmazzanak pre- és probiotikumot, mert ezek kiegészítik és segítik egymás hatását. Különösen fontos ez a téli időszakban. Ezért ilyenkor fogyasszunk több joghurtot, kefirt, hagymát, fokhagymát, babot, savanyú káposztát, lágy sajtokat, savanyított zöldségeket, kovászos ételeket, mert ezek az élelmiszerek probiotikumot tartalmaznak. A probiotikumot tartalmazó élelmiszerek pedig: dió, étcsokoládé, hagyma, zab (gluténmentes diétán lévőknek természetesen csak a jelzetten gluténmentes), csicsóka (nagyon jó inulin forrás), vöröslencse, bab, csicseriborsó, alma.
Az immunrendszerünk védelmében egész évben figyeljünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra, a megfelelő tápanyag, vitamin, nyomelem bevitelre. A gluténérzékenyeknek és egyéb autoimmun, illetve bélbetegségben szenvedő betegeknek kiemelkedően fontos a bélrendszerük védelme.
Konyhai praktikák az immunrendszerünk védelmében:
A magyar konyha egyik alapja a hagyma és a fokhagyma. Ezek használatával ne spóroljunk, tegyük bele, amibe csak tudjuk.
A babos ételek nem merülnek ki a főzelékben, levesben. Készíthetünk fantasztikus babos egytálételeket, fogyaszthatjuk reggelire, amolyan angolos módon, de tökéletes alapja lehet salátáknak. Ugyanez igaz a lencsére is.
A joghurtot, kefirt a napi étkezéseinkbe gond nélkül tudjuk beilleszteni: a reggeli müzlit tálalhatjuk tej helyett ezekkel, természetesen aki tejmentes diétán van, használjon növényi alapút. Sok desszert alapja is lehet joghurt, illetve kefir, pl. az egyszerű kevert tésztákon át a sajttortákig.
A céklát ne csak salátának fogyasszuk, készítsünk a sültek mellé fűszeres, sült céklát köret gyanánt és nyersen a levét használjuk fel smoothie-k készítéséhez. A cékla leve tökéltes természetes „ételfesték”, használjuk bátran.
A savanyú káposztát fogyasszuk nyersen is, így a benne található természetes C-vitamin egész biztos beépül a szervezetünkbe. A töltött és székelykáposzta nálunk tipikusan téli étel. Főzzünk ezekből jó nagy adagot, és tárazzuk be a fagyasztónkba, így bármikor ehetjük a finom káposztás ételeket.
Használjuk ki a téli sütőtök szezont, és fogyasszuk amennyit csak tudunk belőle. A sütőtök a fontos vitaminok mellett gazdag rostban, ezért jól telít, ráadásul a szénhidráttartalma eléggé kedvező. Készíthetünk belőle leveseket, főételeket, desszerteket, de keverhetünk a kelt tésztákhoz is. Frissen sütve, önmagában is fantasztikus desszert. Érdemes megsütve pár adagot a fagyasztóba tenni, így a tök szezon után is fogyaszthatjuk.
Ne feledkezzünk meg a szezonális gyümölcsök fogyasztásáról. A gyümölcsöket is felhasználhatjuk természetesen sütéshez, főzéshez is. Ízesítsük a mézes teánkat frissen facsart citrom levével, almát pedig naponta legalább egy darabot mindenképpen együnk meg.