Számos élelmiszernek van természetes cukortartalma, ide tartoznak a tejtermékek, a gyümölcsök és a zöldségek is. Hozzáadott cukorról akkor beszélünk, amikor az élelmiszeripari termékhez adnak cukrot, hogy kiemeljék az ízeket, de az otthoni sütés-főzés során az ételekhez adott kristálycukrot, barna cukrot, nádcukrot is hozzáadott cukorként kell számolnunk.
A barna cukor jobb, mint a fehér?
Az egészségtudatos vásárlók első körben többnyire a fehér cukrot cserélik barnára, azt feltételezve, hogy ezáltal kevesebb kalóriát fogyasztanak. Az igazság az, hogy közel ugyanannyi kalória van mindkettőben és élettanilag is megegyező hatással vannak a vércukorszintre. A különbség csupán a feldolgozási eljárásban mutatkozik meg: mind a barna, mind a fehér cukrot ugyanabból a cukorrépából állítják, de fehér cukor a finomítás során egy kémiai eljárás által válik fehérré, a barna cukornak pedig a melasz adja a jellegzetes színét.
Bármelyiket is választod, tarts mértéket!
Mi a helyzet a nádcukorral?
A nádcukor elnevezés arra utal, hogy ennél a terméknél nem cukorrépából, hanem cukornádból készül az édesítőszer. A cukorrépából és a cukornádból származó anyag kémiailag azonos, mindkettő szacharóz, így kalóriatartalmuk is azonos.
Vannak, akik a mézet választják édesítésre, vajon ők jól döntenek?
Annak, aki mézet használ, fontos tudnia, hogy a méz kalóriatartalma sem sokkal kedvezőbb, mint a fentebb említett cukroknak, bár a méz kémiai összetétele más, mint az asztali cukoré. A méz a fruktóz és galaktóz molekulákat más arányban tartalmazza, vagyis a vitamin- és ásványianyag-tartalom az, ami kiemeli a többi édesítő közül.
Tanácsok:
Szerző: Petri Nóra, táplálkozási és életmód tanácsadó, természetgyógyász hallgató