Az vagy, amit megeszel: így befolyásolja az ételeink minősége az életünket

Az elmúlt években a különböző egészségügyi problémák kapcsán a prevenció és így az ezt legnagobb mértékben befolyásoló és támogató egészséges életmód fontossága egyre inkább kezdenek a középpontba kerülni. Szerencsére már egyre több helyen lehet hallani arról, hogy mennyi betegséget előzhetünk meg az egészséges életmóddal, a kiegyensúlyozott táplálkozással és a rendszeres testmozgással. Ugyanakkor az érem másik oldala, hogy talán túl sok információ is ömlik ránk: az „örök életért és a fitt formáért” kövessük egyik évben ezt a diétát, a másikban azt, utána vegyük be ezt a táplálékkiegészítőt vagy éppen azt… Így pedig sokszor nem látjuk a fától az erdőt, és részletkérdésekre koncentrálunk ott, ahol pedig elég lenne valóban csupán néhány dologra figyelni. Ilyen például az elfogyasztott ételek és a felhasznált alapanyagok minősége.

Minőségi étel = minőségi élet

Habár a diétadivatok folyamatosan változnak, mára a kutatások pár dologban egyet tudnak érteni. Ilyen az, hogy az optimális egészségért és testtömegért nem elég a kalóriákra figyelni, legalább ennyire fontos az ételek minősége (tápanyagtartalma, tápanyagsűrűsége, származási helye, termelési körülményei). Azaz a mennyiség helyett figyeljünk a minőségre! Ezt támogatja a kvalitáriánus elképzelés is, amely konkrét diétaszabályok helyett csak azt javasolja, hogy az elfogyasztott ételek minőségére figyeljünk. 

A magas minőségű ételek közé tartoznak a természetes, nem (vagy csak minimálisan) feldolgozott ételek, mint a zöldségek, gyümölcsök, húsok, tejtermékek, gabonák, hüvelyesek, halak, míg nem számítanak magas minőségű ételnek a különböző, többszörösen feldolgozott élelmiszerek (csokik, kekszek, fehér pékáruk, magas transzzsírsav- és hozzáadott cukortartalmú készítmények… amelyeket élelmiszergyártó cégek laboratóriumokban kísérleteznek ki, majd gyártósorokon állítják elő őket úgy, hogy akár évekig is elálljanak).

Ugyanakkor az előbbi kategórián belül is tehetünk különbséget annak függvényében, hogy az adott gyümölcsöt, zöldséget hol és hogyan termesztették, vagy hogy az adott húsok milyen gazdaságból származnak. Ha szeretnénk figyelni az alapanyagokra, érdemes az alábbi kérdéseket feltenni: 

• Hazai termesztésű az adott élelmiszer? 

• Nagyüzemi, háztáji gazdaságból származik?

• Utána lehet járni, hogy ki és hogyan termeszti?

• Permetezik, és ha igen, akkor mivel a növényeket? 

• Hogyan tartják az állatokat? 

• GMO-t, hozamfokozót használnak az előállításhoz? 

Az vagy, amit megeszel

Az USA-ban az elmúlt évtizedekben a kukorica vált a legolcsóbb takarmánynövénnyé (ennek számos oka van, melyekre ezen cikk keretein belül nincs lehetőség kitérni), így tényleg mindenhol és mindenben is jelen van – a marhák takarmányában is. Időközben kiderült, hogy a kukoricának meghatározott szénstruktúrája van, amely lenyomozható mindenkiben, aki fogyasztja. És mi történik, ha egy amerikai és egy kukorica tortilla-fogyasztó mexikói hajszálát összehasonlítjuk? Az amerikaié sokkal nagyobb arányban tartalmaz kukorica-típusú szenet! Azaz tényleg igaz a mondás: „az vagy, amit megeszel”. Jelen esetben – ahogy Michael Pollan fogalmaz – kétlábon járó kukoricachipsszé válnak az amerikaiak.

Miért jobb, ha helyi termelőktől származik az áru?

Láthatjuk tehát, hogy milyen hatással lehet hosszú távon a szervezetünkre az elfogyasztott alapanyagok minősége (azaz akár annak is hatása lehet, hogy milyen körülmények között tartják az állatokat, mivel etetik őket). Éppen ezért fontos figyelni arra is, hogy az asztalunkra kerülő alapanyagok (zöldségek, gyümölcsök, húsok) milyen gazdaságból származnak – hogy milyen közel vagyunk a termelés helyéhez, azt mennyire tudjuk ellenőrizni, nyomonkövetni és megismerni. Azon túl, hogy az ellenőrzött gazdaságokból származó állatok takarmánya legalább 80% gabonaféle (és így nem válunk kukoricachipsszé), még számos más előnye is van, ha háztáji, helyi termelők által előállított termékeket fogyasztunk:

• A legfőbb előnye a helyi áruknak a frissesség. Márpedig minél frissebb a termék, a legtöbb esetben annál tápanyagdúsabb. Ráadásul, ha tudják a termelők, hogy a leszedett zöldség-gyümölcs akár már aznap-másnap a vevőknél van (és nem heteket utazik egy konténerhajón mesterséges lámpák fényénél), akkor ugye akkor szedik le, amikor a legérettebb, amikor a legtápanyagdúsabb. Kutatások szerint például a brokkoli, zöldbab, paprika, paradicsom, sárgabarack és őszi barack kifejezetten érzékenyebbek a hosszú szállítás alatti tápanyagtartalom-veszteségre (vannak azonban olyanok is, amelyek kevésbé: alma, narancs, grapefruit, répa).

• Szubjektív szempont, de talán kijelenthető, hogy a helyben termelt áruk finomabbak. Az érthető érzelmi okok mellett ehhez bizonyíthatóan hozzájárul az, hogy a nap érleli őket, és nem mesterséges lámpa fénye.

• Helyi termékek fogyasztása támogatja a szezonalitást a mi étkezésünkben is. Harmóniában lenni a természettel (már amennyire erre lehetőségünk van manapság) testileg és lelkileg is nagyon sokat számít, és nem véletlenül szerepel minden életmódváltási anyag ajánlásában, hogy együnk minél inkább szezonális termékeket.

• Az egészségünk támogatása mellett nem feledkezhetünk meg a hazai gazdaság és gazdák támogatásáról és környezetvédelmi szempontokról. Hallottatok már például az élelmiszer-kilométerekről (food miles)? Ezek mutatják meg, hogy hány km alatt ér el a termelés helyétől a fogyasztás helyéig egy adott termék, amiből pedig már kalkulálni lehet az élelmiszerek szénlábnyomát és környezetre gyakorolt hatását is. Minél közelebb van, annál jobb, és minél több mindent szerzünk be így, annál jobb – mind a környezetnek, mind pedig nekünk, a családunknak, az egészségünknek; azaz a jövő generációjának is.

A jó hír, hogy nem kell biopiacra járni a jó alapanyagokért 

Ha meghalljuk azt a szót, hogy háztáji, akkor biztosan beugranak még a „bio”, „termelői”, „organikus” szavak is, és hogy ez mind szép és jó, de sajnos legtöbbünknek sem időben, sem energiában, sem pénzben nincs (mindig) lehetősége biopiacra járni beszerezni az ilyen alapanyagokat. 

Az Auchan is azért indította háztáji programját, mert fontosnak tatja megismerni a termelőket, gazdákat, hogy minél jobb minőségű hazai termékek kerüljenek az áruházak polcaira – és így a vásárlók asztalára is. Hiszen a háztáji programban kizárólag olyan gazdák vehetnek részt, akik állataikat az előírt tartási körülmények között nevelik. Az állatok tartásánál különösen nagy figyelem irányul a takarmányozásra, a gazdák a takarmány jelentős részét maguk állítják elő. Követelmény, hogy a 80%-ban kizárólag gabona alapú takarmány nem tartalmazhat semmiyen géntechnológiával módosított összetevőt, hozamfokozót. A tartási körülményeket több alkalommal ellenőrzik és folyamatosan nyomon követik az Auchan részéről. A szigorúan ellenőrzött tartási és takarmányozási feltételek révén pedig egészségesebb termékek kerülnek a polcokra és a család ebédlőasztalára – így pedig sokat tehetünk nemcsak a saját és családunk egészségéért, de a környezetünkért is.