Áruházak Facebook Instagram Youtube Üzenet

Inspirációk


Immunerősítés helyett: így vegyük fel valójában a harcot a náthával és téli betegségekkel!

Nem véletlen hát, hogy a szürke és hűvös hónapokban tetőznek mindig a Google-ben az olyan keresőszavak, mint a nátha, köhögés, megfázás, de idén a legtöbben a multivitamin szóra is október végén kerestek rá. A TV-t és az internetet is szinte elárasztják a vitaminreklámok és a csapból is az “immunerősítés” folyik. 

Mi a gond az immunerősítéssel? 

Habár a köznyelvben elterjedt, szakmailag sajnos nem helytálló kifejezés, hiszen ahogy Megyeri Dorina is írja: „a biológiában az erősítés mindig valami többletet jelent… Az immunrendszer esetében az erősödés allergiát vagy autoimmun válaszreakciót jelent. Tehát fokozódást, vagyis túlpörgést. Az allergia nem más, mint hogy az immunrendszer annyira nagyon jól működik, hogy veszélytelen dolgokat (pl. virágpor) is veszélyesnek ítél vagy épp a saját sejtjeink ellen fordul. Ez egyértelműen rossz. Így szakmai értelemben az immunerősítés káros… Az a célunk, hogy NORMÁLIS legyen. Tehát immunerősítés alatt azt értjük, hogy a rendszer egyes pontjaiba úgy avatkozunk bele, hogy gyorsabban és alaposabban vegye fel a harcot a kórokozókkal. Így az az igazság, hogy a mögötte lévő tartalom helyes, csak a szóhasználat helytelen. Valójában immuntámogatóknak kellene hívni őket.”(1)

Ha ma már olyan sokan és sokat beszélünk a témáról, akkor érdemes legalább a fenti alapokkal tisztában lenni, és gyanakodni abban az esetben is, ha szakemberek a fentieket nem ismerik. 

A lényeg tehát, hogy az immunrendszerünk támogatásával valóban érdemes és kell is foglalkozni. Leginkább még a megbetegedések előtt, vagyis a legfontosabb ebben az esetben is a prevenció!

Támogassuk a legnagyobb immunszervünket!

Hogy megértsük, mi az, ami segítheti a komolyabb megbetegedések elkerülését, mindenképpen érdemes tudnunk, hogy a bél a legnagyobb immunszervünk! Talán egyre többen találkoznak manapság a mikrobiom kifejezéssel is, ami bennünk és rajtunk élő mikroélőlények olyan tömegét jelenti, ami meghaladja a testünk sejtjeinek számát. Tömege akár 1,5-2 kg is lehet, és legnagyobb mennyiségben a belekben található. A bélflóra elmúlt években történt feltérképezésével mára kimutatható, hogy a bélflóra fajtaösszetétele milyen betegségekkel függ össze – írja Uj Péter a 444 Makró étkezésről szóló különkiadásában. Sajnos az egyre jobban feldolgozott élelmiszerek ezt a bélflórát is megváltoztatják – így az immunrendszerünk működését is. Főleg a finomított szénhidrátok (fehér liszt, cukor, keményítők) nagy mennyiségű bevitele okozza a bélben élő baktériumok fajtaegyensúlyának felborulását (2).

Érdekesség, hogy nemcsak az immunrendszerünkre, de a mentális állapotunkra (értsd: szürke idővel érkező borongós hangulatunkra) is hatással van a táplálkozásunk: az egészségtelen étkezés a depresszió tüneteit is súlyosbítja. Ez különösen fontos lehet a téli hónapokban!

Szerencsére az orvosi gyakorlatban már bebizonyosodott, hogy a sérült, megváltozott mikrobiom helyreállítható. A recept nem meglepő: helyes táplálkozás, mozgás, sok idő a szabad levegőn (2).

Nézzük át a következő pontokban, hogy mi az, ami tudományosan bizonyítottan is működhet – és mi az, ami nem?

Kezdjük az alapoknál: valódi, természetes alapanyagok 

Ahogy fentebb már céloztunk rá: az ultrafeldolgozott élelmiszerek nemcsak az elhízáshoz járulnak hozzá nagy mértékben, de a bélflórát is teljesen megváltoztatják. Éppen ezért fontos, hogy az étkezéseink nagy részét valódi és természetes alapanyagokra, minél kevésbé feldolgozott élelmiszerekre alapozzuk. A legjobb, ha egy-egy terméknek nincs úgymond címkéje és összetevői (pl. zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék) vagy ha van, akkor is pár dologból áll (joghurt, kefir, humusz, stb.)

Pro- és prebiotikumok

Szerencsére ma már egyre inkább bekerülnek a köztudatba a pro-és prebiotikumok, ahogy a koválaszolás és fermentálás is reneszánszát éli. Előbbiek, azaz a probiotikumok egyébként természetes mikroorganizmusok, melyek a jó irányba tudják szabályozni a bélbaktérium populációját. Ilyeneket tartalmaz a joghurt, kefir, savanyú káposzta vagy kovászos uborka. Utóbbiak pedig ezeket táplálják – olyan rostok, amelyek nem emészthetők. Prebiotikum-források az alma, a banán, a zabpehely, a hüvelyesek, hagymafélék, vagy a dió.


Rostok

Az immuntámogató táplálkozás kulcseleme, hiszen bélvédő funkciója révén támogatja az egészséges bélfóra fenntartását is – sok egyéb más, ismertebb szerepe mellett.

Otthon készült ételek 

Érdemes arra törekedni, hogy a félkész- és készételek helyett minél többször készítsünk inkább egyszerű és tápláló ételeket otthon a fent említett természetes alapanyagokból, hiszen így teljes mértékben tudjuk szabályozni, mi kerül az asztalra. Arról se feledkezzünk meg, hogy a sütés-főzés néha fokozza az antioxidáns-aktivitást, és egyes mikrotápanyagok hasznosulását. Így a cékla, paradicsom, répa, sütőtök, spenót és paprika például kifejezetten jól jár a hőkezeléssel.

Az étkezésen túl

Van még néhány dolog, ami nem kerül semmibe, mégis nagyon sokat tehetünk velük azért, hogy minél tovább egészségesek maradjunk. Ilyen a megfelelő mennyiségű és minőségű (azaz pihentető) alvás, a szabad levegőn töltött idő, rendszeres testmozgás, szociális kapcsolatok ápolása, vagy egyszerűen csak az élet és az ételek élvezete.

És a megoldások, amelyek (a közhiedelemmel ellentétben) nem feltétlen segítik az immunrendszer normális működését

Méregtelenítés 

Szakmailag semmilyen szinten nem megalapozottak, és kifejezetten károsak is lehetnek, hiszen inkább legyengítik a szervezetet. A méregtelenítésre egyébként is ott vannak a szerveink: a máj, a vese, a bőr, a tüdő, a bélrendszer, amelyek működését ismét csak egy kiegyensúlyozott táplálkozással támogathatjuk a leginkább.

Többszörösen feldolgozott ételek

Ahogy már említésre került: megváltoztatják az egészséges bélflórát (kiváltképp a túl sok hozzáadott cukor, transzzsírsavak, fehér pékáruk, stb). Hozzájárulnak az elhízáshoz, ami egyébként tovább rontja az influenzának nemcsak a tüneteit, de azt is, hogy mennyire virulens. Minimalizáljuk őket!

Multivitamin készítmények

Hiába a reklámok, valójában tudományosan egyáltalán nem alátámasztott, hogy szükséges lenne az ilyen táplálékkiegészítők fogyasztása (4) – főleg a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás mellett. És ahogy Megyeri Dorina is összegyűjtötte (a lehető legtöbb szakirodalom átolvasása után), az olyan népszerű termékek sem segítenek sokat a prevencióban, mint az echinacea purpurea, azaz a bíbor kasvirág, az aloea vera, a cink, vagy a mikroelemeket és ásványi anyagokat tartalmazó keverékek, mint például a Béres -csepp. (1)

Gyerekeknél kifejezetten meggondolandó az alkalmazásuk, hiszen ezekre sincs semmilyen tudományos kutatás. Egyrészt pótcselekvés és álmegoldás, azaz nem ösztönöz arra, hogy a gyerek válogatós étkezése esetén foglalkozzunk a problémával, hiszen “így le van tudva a vitaminbevitel”. (Az pedig csak zárójeles megjegyzés, hogy a gyerekek nem úgy születnek, hogy nem szeretik a zöldségeket, és hogy csak 3-4 féle ételt esznek meg a „gyerekmenüről”. Ez ellen nagyon-nagyon sokat tehetünk szülőként, és a vitaminkiegészítés nem ebbe az irányba tereli a családot.) Másrészt, ezek szinte kivétel nélkül cukros, csokis jutalomfalatként jelennek meg (gyógykészítmény helyett), amelyek nemcsak a hozzáadott cukorbevitelhez járulnak hozzá, de a válogatósságot is tovább erősíthetik a napi szintű édességadással együtt, amire szintén semmi szükség nincsen. 



Összefoglalás

Összegezve elmondhatjuk: ahogy az egészséges életmód területén, úgy az immunrendszerünk támogatása esetén sincs új a nap alatt, és csodamegoldások és csodabogyók helyett az alapoknál érdemes kezdeni: természetes, kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozás, mozgás, szabad levegő. A jó hír, hogy ezek még olcsóbbak is!



Források: 

1: Megyeri Dorina: Immunerősítés helyett immuntámogatás (link)

2: Uj Péter: A civilizáció hizlal in 444 Makró: A nagy zabálás 

3: Sport.kontroll instagram oldala (link)

4: Fang Fang Zhang and colleagues: Health effects of vitamin and mineral supplements (link)

Okos Tímea Kitti
táplálkozási és életmód tanácsadó, gasztroblogger, író, újságíró
Tudj meg többet