Áruházak Facebook Instagram Youtube Üzenet

Inspirációk


Idén végre tényleg lefogyok… vagy mégsem: így (ne) bukjuk el az újévi fogadalmakat

Valószínűleg a legtöbben emlékszünk a Bridget Jones filmek híres jelenetére, amiben a hősnő az év utolsó napján sorra veszi, hogy a 33 újévi fogadalomból mennyit sikerült megtartani: egyet. A népszerű film főszereplőjével valószínűleg emiatt is sokan tudnak azonosulni, hiszen ebbe talán kivétel nélkül mindenki belefutott már. Új év, új kezet, új lendület: most végre megváltoztatom az életem! Eltelik pár nap, minden sínen van! Aztán eltelik még pár nap, egy-két hét… és történik valami, ami megtöri a lendületet, és valami bennünk is megtörik, és már nem is értjük, mit akartunk ezzel az egésszel. Majd jövő héttől… vagy majd tavasztól… vagy majd jövőre, és így telik el sokszor 10-20 év anélkül, hogy sikerülne például lefogynunk. 

De ne higgyük, hogy mi vagyunk a gyengék: kutatások szerint az emberek nagyon kis része tartja meg a fogadalmait, átlagosan 80-90%-uk elbukik menet közben. Sőt, a legtöbben már a legelején, január közepe és február közepe között valahol.

A klasszikus diétás csirke-rizs új köntösben – hogy valóban be tudjuk tartani a fogadalmainkat

Hol van a hiba?

Sokszor hallani, hogy csak akarni kell, és hogy akinek nem sikerül, az nem akarta eléggé. Pedig a legtöbb újévi fogadalom bukása mögött nem ez áll; sokkal komplexebb kérdésről és szituációról van szó. Nézzünk néhány lehetséges buktatót.

A kezdés időpontja

Igen-igen, az újévi fogadalmak egyik legnagyobb problémája lehet az, hogy ezek újévi fogadalmak. Azaz nem akkor vágunk bele, amikor lelkileg is megértünk a változásra, hanem egy külső tényezőhöz kötjük. Ráadaásul a január 1-i kezdésben benne van, hogy majd (ez olyan, mint amikor azt mondjuk, majd hétfőn kezdem… minden hétfőn, évente 52-szer). Nem a kitűzött dátum a lényeges ugyanis, hanem az addig fennálló idő, írja dr. Lukács Liza honlapján, vagyis a „most még lehet, de utána már nem”. A szakember hozzáteszi, hogy aki így akar nekikezdeni a testúlycsökkentésnek, az feletjse el az egészet, ne akarjon még egy kudarccal gazdagabb lenni és tovább rombolni a saját önértékelését.  A legjobb idő mindig a most, amikor úgy érezzük, hogy változtatnunk kell. Az újévig történő halogatás nem segít.

Nem jó módszerek

Nagyon sok újévi életmódváltás rendkívül drasztikus módszerekkel indul: léböjt, durva kalóriamegvonás, bizonyos ételek (vagy makrotápanyagok) teljes kizárása, stb. Azonban, ahogy dr. Forgács Attila írja: „a lelkünk jól ismeri a kalóriamegvonást, és riasztja a bennünk élő Willendorfit, hogy itt van az éhínség, tessék mobilizálni a túlélési automatizmusokat, vagyis: „Tessék enni!” A fogyókúrákat követő éven belül a visszaesés valószínűsége – fogyókúrás technikától függően –, 40- 95 százalék”. Ez a jól ismert jojózás, és az újévi fogadalmak bukása.


Nem, a tésztát sem kell január 1-től száműzni.

Irreális elképzelések

A drasztikus módszerek töretlen népszerűségüket annak köszönhetik, hogy (hamisan) rendkívül gyors és látványos változást ígérnek, azaz a 10-20-30 év alatt felszedett kilókat eltüntetjük 2-3 hét alatt pár tabletta beszedésével és egyfajta étel fogyasztásával. Így sokan úgy vágnak bele, hogy pár hét múlva már fitneszversenyen is indulhatnának majd. Pedig érdemes lenne már az elején tisztázni magunkkal, hogy életmódot váltani, és egy egész évben fenntartható egészséges, fitt formát összehozni hosszú hónapok kitartó munkáját igényli. Sőt, ez egy életen át tartó feladat. De ehhez az kell, hogy a minimum és a maximum helyett az optimumra törekedjünk! Azaz ahelyett, hogy valamelyik tápanyagot teljesen száműznénk (minimalizálnánk) vagy például teljesen tökéletesen szeretnénk csinálni az egészséges életmódot, a maximumot kihozva belőle (ami egy idő után frusztrálóvá válik és feladásra kényszerít), törekedjünk az optimumra, azaz kerüljük a szélsőségeket, keressük a mértékletességet, ne vigyünk semmit sem túlzásba.

Ne feledjük, hogy átlagosan 66 napot vesz igénybe az, hogy egy új szokás automatikussá váljon, tehát ne kelljen applikációkra vagy trükkökre hagyatkozni ahhoz, hogy emlékezzünk rájuk vagy automatikusan kövessük őket. Azaz egyre könnyebben megy majd. Ennek az erőfeszítésmentességnek az egyik oka az ismétlődésben keresendő. Minél többet gyakorlunk egy tevékenységet (főzés, dobozolás, edzés, tudatos étkezés, terítés), annál kevesebb mentális energiát igényel az újbóli elvégzése. Ez azt jelenti, hogy az explicit memóriából az implicit memóriába kerül át a tudás, és már nem emészt fel annyi energiát tudatosan figyelni rá (gondoljunk csak arra, hogyan tanulunk meg írni, vagy később autót vezetni… először nagyon nehezen megy, végül pedig teljesen automatikusan). Legyünk tehát türelmesek és kitartóak!


Mindig elsődleges szempont legyen az, hogy legyenek izgalmasak és ízletesek az ételeink – ehhez pedig fűszerezzünk bátran.

Nem megfelelő célok kitűzése

Idén lefogyok! Idén egészségesebben fogok enni! Ismerős fogadalmak? Pedig pont ezek azok, amelyek nem segítenek elérni a céljainkat. Hiszen ehhez arra van szükség, hogy világos célokat fogalmazzunk meg. Egy célt úgy kell kitűzni magunk elé, hogy az legyen SMART, azaz:

  • Specific – konkrét
  • Measurable – mérhető
  • Available – elérhető
  • Relevant – releváns 
  • Time bound – időtartamhoz kötött

Sok életmódváltás/diéta azért bukik el, mert nem konkrét és nem megvalósítható célokat tűzünk ki, egyszerre túl sok mindenen akarunk változtatni. A célokat egyébként tovább lehet bontani hosszú-, közép-, és rövid távú célokra. A hosszú távú célok között szerepelhet az egészséges életmód fenntartása a mindennapokban, a teljes életmódváltás úgy, hogy örömet okoz. A középtávú célok segítenek, hogy végig tudjunk menni azon az úton, ami a távoli célokhoz vezet. A rövid távú célok a mostra vonatkoznak (például az étrendnek megfelelő ebéd készítése). A rövid távú célok rendszeres megvalósítása pozitív hatással bír és javítja az önbecsülést. A kis győzelmek pedig összeadódnak. A magabiztosság érzése, a tudat, hogy képesek vagyunk a felbukkanó akadályokat rugalmasan kezelni, mind megnövelik az esélyét annak, hogy elérjük hosszú távú céljainkat.

Lelki tényezők figyelmen kívül hagyása

A legtökéletesebben összerakott étrend sem szokott működni, ha a lelki dolgok nincsenek rendben. Az életmódváltás lélektani megközelítés nélkül hosszú távon nem lehet sikeres, mégis ez az a rész, amelyről sokszor hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Pedig a diéta és a mozgás mellett ez lesz az a harmadik elem, amire szükséges lesz koncentrálni, hiszen a konkrét cselekvést (például hogy változtatok az étkezésemen) számos érzelmi és gondolkodásbéli folyamat előzi meg, amelyeket ha igyekszünk megspórolni, a valódi életmódváltás is elmarad. A két legfontosabb dolog ezen a területen:

  • Valóban akarnom kell a változást (motiváció)

  •  El kell hinnem, hogy képes vagyok rá (hit)

Ezt úgy is megfogalmazhatnánk, hogy a sikeres életmódváltás valójában a változás iránti igény és a sikerbe vetett hit talaján meghozott mindennapi döntések sorozata.

Összefoglalás

Az újévi fogadalmak nem azért buknak el, mert nincs akaraterőnk vagy mert gyengék vagyunk. Ennél sokkal komplexebb a kérdés. Fontos, hogy valóban megérjünk a változásra, hogy reális célokat tűzzünk ki és hogy drasztikus fogyókúrák helyett egy egész évben fenntartható, egészséges, kiegyensúlyozott életmódot kezdjünk kialakítani – lépésről-lépésre.

Szerző: Okos Tímea Kitti, Táplálkozási és életmód tanácsadó, gasztroblogger, író, újságíró



Okos Tímea Kitti
táplálkozási és életmód tanácsadó, gasztroblogger, író, újságíró
Tudj meg többet