Áruházak Facebook Instagram Youtube Üzenet

Áruházkereső

Találja meg az Önhöz legközelebbi Auchan áruházat

Bizalomkártya

Júlia ápoló és a játékraktár

- Summ, dzzumm, huss - pang -

Hát ez meg micsoda? A rendelőintézet folyosójáról hallatszik, menjünk csak közelebb.

A folyóson egy hód görkorcsolyázik éppen szélsebesen, de úgy, hogy közben fél kézzel egy színes labdákkal telis-tele rakott hatalmas bevásárlókosarat tol maga előtt.

- Summ-dzsumm summ-dzsumm – csattognak és surrognak a korcsolyái a folyosó kövén, és menet közben fél kézzel labdákat pattint a feje fölé, aztán a háta mögött a lapos hódfarkával, mintha csak egy pingpong volna, a székekre lendíti mindegyiket. De nem akárhogy lendíti, nem bizony! Olyan szuper pontos mozdulatokkal dob, hogy mindegyik labda pattanás nélkül áll meg a székeken – pont, mintha odaragasztották volna!

Az ápoló hód az, vagyis Júlia ápoló. De vajon mit csinál?

Na jó, azt tudjuk, hogy mit csinál: a folyosón görkorcsolyázik, és teledobálja a székeket labdákkal.  De vajon miért csinálja ezt?

Nemcsak mi vagyunk kíváncsiak erre, Mentős Júlio is tátott szájjal bámulja.

- Hát te mit csinálsz, Júlia? Csak nem kosárlabdázni készülsz? Vagy az orrodon akarod majd pörgetni a labdákat, akár a cirkuszi fókák?

- Ha ezt szeretnéd látni, miért is ne? - neveti el magát Júlia ápoló, azzal a levegőbe dob egy labdát, aztán hátrahajtja a fejét, és a labda pont az orrán landol. Ott pörög rajta, ő meg közben a bevásárlókocsit maga előtt tolva körbekorcsolyázza Mentős Júlio-t.

- Hű, de ügyes vagy! - ámul Mentős Júlio. – Ha akarnál, tényleg felléphetnél a cirkuszban. De áruld el kérlek, hogy mire való ez a sok mutatvány?

- Gyakorolok – mondja Júlia ápoló. - A párnacserét gyakorlom. Tudod, nekünk ápolóknak egyszerre kell nagyon kedveseknek, erőseknek és gyorsaknak lennünk, hogy mindig segíteni tudjunk. Én például olyan ügyesen ki tudom cserélni bárkinek friss illatos tiszta párnára a régi párnáját, hogy szinte észre se veszi.

- De hát nincsenek is nálad párnák! – mondja erre Mentős Júlio

- Már hogyne lennének! Nemcsak a gyakorló labdákat, de a kispárnákat is kihoztam a játékraktárból, nézd csak! – ezzel a bevásárlókocsira mutat, és tényleg! A kosár tele van színes kispárnákkal.

- Nahát, te tudod, hogy hol a játékraktár? - hüledezik Mentős Júlio.

- Persze hogy tudom, még kulcsom is van hozzá! – Júlia megpörget az ujja körül egy kulcscsomót, rajta sok kicsi és egy nagy piros kulccsal

- És igaz, hogy ott őrzitek a világ össze játékát? – kérdezi Júlio.

- Nem az összeset, csak a jókedvcsinálókat. Majd mindjárt elmesélem, de most kérlek, hagyj szépen gyakorolni még egy kicsit.

- Nézhetem?

- Nem bánom, nézheted, sőt, ha kedved van, velem énekelheted az ápolók dalát:

 

Ha egy hód az ápolód,

egy vidám és fürge hód,

ő rád mindig fordít gondot:

ott terem, ha nevét mondod.

 

Felültet az ágyadban,

gyógyszert hoz, ha lázad van,

nincs akadály neki semmi,

segít, hogyha nem tudsz enni.

 

Párnát cserél, hipp-hopp, látod?

Tudja minden kívánságod,

rád mosolyog, felvidít,

megsimít és elcsitít.

 

Tudja, mire van szükséged,

játékot is hoz, ha kéred,

beteg vagy, de nem jársz pórul,

kit hód ápol, gyorsan gyógyul!

 

Térülök és fordulok,

hívj, és máris itt vagyok!



Azzal Júlia ápoló újra görkorcsolyázni kezd, és közben villámgyorsan kapdossa ki a párnákat a bevásárló kocsiból. Ahogy elgörkorcsolyázik a székek mellett, fergeteges gyorsasággal a labdák alá dugja őket, de úgy, hogy a labdák meg se moccannak, egyetlen egy se gurul le a székről.

- Fú, ez szupermenő! - tapsol Mentős Júlio.

- Ez még mind semmi! – mondja Júlia. Hirtelen elengedi az üres bevásárlókocsit, aztán féllábon pöröve, mint egy jégtáncos, elkezdi kikapdosni a párnákat a labdák alól, de nemcsak, hogy kikapdossa, hanem mindjárt rögtön vissza is dugja őket, csak éppen mindegyiket egy másik labda alá. Olyan, mint valami csupa szín forgószél! Mentős Júlio még soha életében nem látott ilyen szépet, tátott szájjal bámulja.

- Te aztán nagyon gyors és ügyes vagy! Majdnem olyan gyors, mint a mentőautóm – mondja.

Júlia Ápoló erre kétszer is körbekorcsolyázza, aztán éppen előtte áll meg, és mosolyogva pukedlizik egyet. 

- Most szépen visszaviszem az összes labdát és párnát a játékraktárba. Ha kedved van, és segítesz összeszedni őket, akkor felülhetsz a kocsiba a labdák és a párnák tetejére és körülnézhetsz ott egy kicsit te is.

Több se kell mentős Júlio-nak, két perc alatt összeszed mindent, és már indulnak is. Először a rendelőintézet folyosóján robogtak végig, aztán le a spirálrámpán, aztán végig az alagsori folyosón, egészen a nagy piros lengőajtóig, és szinte meg se kell állni az ajtónál, olyan gyorsan nyitja ki Júlia kulcsa. 

Aztán végig gurulnak a nagy fényes rámpán, és máris a játékraktárban találják magukat. 

Hatalmas színes polcokon állnak ott a játékok, Júlio szinte beleszédül a nagy bámulásba.

- Csodálatos, mennyi játék van itt! - kiált fel. – Legszívesebben az összeset magammal vinném!

- Az nagy butaság volna – mondta Júlia ápoló. - A játékraktárnak pont az a lényege, hogy nem sokat kell belőle választani, csak egyet, az igazit, azt, amire mindig is vágytál, de talán nem is tudtad, hogy szükséged van rá. Azt válaszd, amitől jókedvre derülsz! Nekem az a szuperképességem, hogy minden gyereknek tudok segíteni megtalálni az igazi játékát.

Ahogy ezt kimondja, egy olyan polc előtt áll meg a kocsival, ami szinte üresnek tűnik. 

- Nézd csak, mi van ott – mondja Júlia mentős Júlio-nak

A polcon egy kétszínű pingpongütő hever, egy pingponglabdára támasztva. Az egyik oldala szép piros, a másik pedig gyönyörű zöld.

- Nahát, ez pont olyan, mint a régi pingpongütőm! Elvitte a nagy árvíz még kölyökhód koromban. Jaj, de nagyon sokat gondoltam rá azóta! Vajon ezt most magammal vihetem?

- Hát persze! - bólint vidáman Júlia nővér. – Látod, így találom meg mindenkinek azt a játékot, amire épp szüksége van. Ha majd segítesz, minden gyereket elhozok ide. Megérdemlik, olyan bátrak voltak a vizsgálat alatt, és vidámak voltak akkor is, amikor megkapták Júlia nővértől és Doktor Júlio-tól a csikiszurikat.

- Az roppant jó lesz, biztosan nagyon fognak örülni!

- Ugye? Mindjárt megyünk, de előtte még tegyük szépen a helyükre a labdákat meg a párnákat, jó?

Szerzők: Dragomán György és Szabó T. Anna, írók

Legyen egyedi Hódmese-képed! Ha szeretnéd, töltsd le és nyomtasd ki színezőnket! A nyomtátáshoz klikk ide >>